Március 29-én 79 éves korában meghalt Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító. A hírről a Revizor kritikai portál számolt be.
Nádasdy Ádám 1947. február 15-én született Budapesten. Édesanyja Birkás Lilian opera-énekesnő, édesapja Nádasdy Kálmán színház- és operarendező volt. Bár neveltetésében fontos szerep jutott a zenének, és hat évig tanult zongorázni, a zenével végül nem lett komolyabb kapcsolata. A Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán diplomázott. 1972-től 2018-ig az ELTE angol tanszékén tanított, 1997 és 2003 között tanszékvezető is volt. 2006-ban habilitált az ELTE bölcsészkarán, 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus volt.
Szakterülete az angol nyelvészet, a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan volt. Siptár Péterrel együtt írta a Strukturális magyar nyelvtan magánhangzókról, Kálmán Lászlóval pedig a hangsúlyról szóló fejezetét, továbbá több fejezetet jegyez a Magyar nyelv és A nyelv és a nyelvek című könyvekben.
A kutatás és az oktatás mellett a tudományos ismeretterjesztést is fontos feladatának tartotta:
a Magyar Narancsban jelent meg nyelvészeti témájú cikksorozata, a Modern Talking, 2003-ban pedig nagy sikerű előadást tartott Miért változik a nyelv? címmel a Mindentudás Egyetemén. A nyelvész Kálmán László 2021-es haláláig szerkesztője volt a Klubrádión futó Szószátyár című műsornak.
Költőként 35 éves korában, 1982-ben debütált a régi Mozgó Világban. Első kötete, a Komolyabb versek 1984-ben jelent meg. Ezt az 1976 és 1995 között keletkezett verseit tartalmazó A bőr és a napszakok követte 1995-ben, 1998-ban jelent meg az Elkezd a dolgok végére járni, 2002-ben A rend, amit csinálok, 2005-ben a Soványnak kéne lenni, majd 2007-ben az Az az íz – mindegyik a Magvető gondozásában. További verseskötetei a megjelenés sorrendjében: Nyírj a hajamba (2017), Jól láthatóan lógok itt (2019), Billeg a csónak (2024).
Korszakos jelentőségű a műfordítói munkássága, azon belül is Shakespeare-fordításai
(Tévedések vígjátéka, Szentivánéji álom, A hárpia megzabolázása, avagy A makrancos hölgy, Hamlet, Ahogy tetszik, Vízkereszt, vagy bánom is én, Rómeó és Júlia, A vihar, A velencei kalmár, Lear király, Szeget szeggel, IV. Henrik). Szintén az ő fordításában került a Radnóti Színház műsorára Oscar Wilde Bunburyje (Szilárdnak kell lenni alcímmel), az Opera 2009-től az ő fordításából készült feliratokkal játszotta a Figaro házasságát, a Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig G. B. Shaw Pygmalionját.
2007-ben kezdett neki a Dante-féle Isteni színjáték újrafordításának. A grandiózus munkát, amely a negyedik teljes magyar nyelvű fordítás, 2015-ben fejezte be. 2019-ben mai magyar nyelvre ültette át prózában Katona József drámáját, a Bánk bánt, és a fordítást az eredeti szöveggel együtt, magyarázatokkal ellátva közölte. 2022-ben ugyanígy tett Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjével, majd 2023-ban Madách Imre drámai költeményével, Az ember tragédiájával is.
Esszé- és novelláskötetek is fűződnek a nevéhez.
A melegekről, a melegségről szóló írásokat tartalmazza a 2015-ben megjelent A vastagbőrű mimóza című kötet, és ugyanezt a témát járják körül a 2020-as A szakállas Neptun novellái is. A 2023-ban megjelent Hordtam az irhámat három évtized írásait és naplóbejegyzéseit tartalmazza. 2025-ben jelent meg a Londoni levelek.
Nádasdy Ádám tudományos és szépirodalmi tevékenységét számos díjjal ismerték el. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat vehette át „költői s bátor szellemű műfordítói munkásságáért”. Megkapta továbbá az Üveggolyó-díjat (2010), az Országh László-díjat (2012), a Moholy-Nagy Díjat (2016), az Artisjus Irodalmi Nagydíjat (2017), az Aegon Művészeti Díjat (2020), az Alföld-díjat (2020), a Merítés-díjat (2021), a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány Életműdíját (2021) és a Szinva Irodalmi Díjat (2025).
Forrás: Telex.hu; borítókép: Adrián Zoltán / 24.hu
